KEOP-7.3.2.1/09-11-2011-0015

"Élőhelyvédelemi beavatkozások a Szarvas-Békésszentandrási holtág őshonos halfaunája és életközösségének védelme érdekében"

2A Szarvas-Békésszentandrási holtág keletkezésének, tájképi és szerepkörbeli változásainak története, mai állapota, tipizálható esettanulmánya a folyótól már elkülönült, de a talajvíz általi frissülés mellett, mesterséges vízutánpótlással is rendelkező mentett oldali holtágaknak. Végleges formája a Hármas-Körösön 1888-ban végrehajtott kanyarulat-átvágással alakult ki. A vízgyűjtő területen bekövetkezett élőhelyi változások, azonban egészen a XX. század közepéig kevéssé érintették magát a holtágat.

A Hármas-Körös Békésszentandrási szakaszán 1942-ben felépült duzzasztómű üzembeállításával lehetővé vált, hogy a holtág duzzasztási időszakban gravitációs úton, szivornya üzemű vízellátása, vízcseréje. Annak ellenére, hogy ez mesterséges dinamikájú vízszintszabályozást és vízmozgatást jelentett, az öntözési időszakban a folyamatos vízcsere hatására az öntisztulási folyamatok az ötvenes évekig jól működtek.

A vízi ökoszisztéma regenerációs képességét megterhelő változások a város ipari fejlődésével, az agrárgazdaság technológiaváltásával, a parti régió intenzív hasznosításával kezdődtek. Az allochton anyagok a vízi és eolikus erózió következtében, a vízgyűjtőről befolyó vizekkel, a part eróziójával, közvetlenül a csapadékkal, a különféle növényi maradványokkal és végezetül a legnagyobb veszélyt jelentő ipari és kommunális szennyvizekkel jutnak be.

A meder feliszapolódása, az üledék szervesanyag tartalmának állandó növekedése felgyorsítja a víztest szukcessziós folyamatait, természetes öregedésének ütemét. A víztér mélységének és az üledék vastagságának hányadosa a felgyorsult feltöltődés hatására egyre kisebb. Ebből következően a vízgazdálkodás üzemeltetési rendje alapvetően befolyásolja a holtág aktuális állapotát.

A múlt század hetvenes éveitől kezdődően a viszonylagos jólét jeleként a holtág szerepe megnőtt a szabadidő felhasználásában. Egyes holtág szakaszok mentén a telkesített partokon szinte kontroll nélkül épültek az üdülő épületek. Az ezzel járó legfontosabb antropogén hatások: a partok és a parti sáv beépítése, természetes növényzet irtása, vízszennyezés, állandó zavarás, intenzív horgászat. Ezek a negatív hatások a tájkép, a honos flóra és fauna átalakulásához, szegényedéséhez vezettek. 1976-ig a holtágat a gyomaendrődi Viharsarok Halászati Szövetkezet halasította, s minden évben őszi kisvíz idején lehalászta. Ma a Haltenyésztési Kutató Intézet hasznosításában levő szakasz kivételével, horgász egyesületi kezelésében levő horgászvíz. A természetes szaporulat kis száma és összetétele miatt, a zsákmány nagy részét keszegfélék, és a telepített növényevők alkotják.

Nem feledhetjük el, hogy a holtág egy vizes élőhely-mozaik mely ökológiai állapotának stabilitása és jósága a további emberi hasznosítások elengedhetetlen előfeltétele.

E tény figyelmen kívül hagyása a természeti környezet leromlásához és negatív visszacsatoláson keresztül a holtágra irányuló céltevékenységek ellehetetlenüléséhez vezet. Arra, hogy érdemes az élőhelyek rehabilitációjával foglalkozni bizonyíték egyfajta szunnyadó potenciál.

Holtágra potenciálisan negatívan ható fontosabb tényezők:

Vízgazdálkodás

  •  Mesterséges dinamikájú és nem elégséges mértékű vízutánpótlás. Külterületi belvizek és belterületi csapadék vizek bevezetése.
  •  Árvízek elleni védekezés.
  •  Labilis ökológiai állapot kialakulása a vízkörzés leállásával.
  •  Egyes életközösségek szaporodási feltételeinek bizonytalansága a vízszint-ingadozás miatt.
  •  Vízhőmérséklet emelkedése, vízminőség romlás.
  •  Fokozódó üledékképződés.

Gazdaság (ipar, mezőgazdaság) és lakossági tevékenység

  • Kemikáliák, szennyvizek, műtrágyák és szerves anyagok bemosódása.
  • Belvízek elleni védekezés.
  • Fokozott eutrofizáció, a mederfeltöltődés gyorsulása.
  • Anaerob folyamatok erősödése az üledékben és az alsó vízrétegekben, nehéz fémek pontszerű feldúsulása, beépülése a vízi szervezetekbe. Az eredeti halfauna összetételének megváltozása (elkeszegesedés).
  • Üdülés, turizmus, horgászat, rekeráció

Szennyvizek és szerves anyagok illegális beengedése és bemosódása. Mesterséges partvédelem létesítése. Partszegély természetes növényzetének indokolatlan megbontása, irtása

  • Tájidegen növényzet ültetése. Nádfoltok költési időben történő levágása.
  • Jellegtelen vagy az alföldi hagyományoktól idegen építészet.
  • Hasznosított termálvíz betáplálása. Etetés bomló szerves anyagokkal.
  • Túl intenzív horgászat.
  • A szegély zóna élőhelyi-ökológiai szerepének lerontása
  • Kétéltű petéző-, halívó- és búvóhelyek, madár költőhelyek tönkretétele.
  • A partmenti növényzet (nád, gyökérzet) vízminőség fenntartó hatásának csökkentése.
  • A partvonal mikrodomborzatának, megváltoztatása
  • Az eredeti tájkép eltorzítása.
  • A honos flóra és fauna átalakítása, elszegényítése.
  • A vízminőség rontása.
  • A halpopulációk túlhasználata".

Hal-és egykori kacsatenyésztés

  • Szerves anyaggal történő terhelés. Egzóták, tájidegen fajok terjesztése.
  • A vízminőség rontása.
  • Az eredeti halfauna összetételének megváltozása

A holtágra negatívan ható tényezők egyre gyakoribb összegződése figyelmeztető jel a helyi közösség számára. Ezért született döntés a természeti rendszer önfenntartó képességét helyreállító beavatkozás-sorozat megtervezésére és végrehajtására. A beavatkozások tervezése az Európai Bizottság által a Hármas-Körös különleges természet-megőrzési területre meghatározott prioritások és célkitűzések alapján történt.

További segítséget jelentett a beavatkozás sorozat megvalósításához a Környezet és Energia Operatív Program „Élőhelyvédelem, és -helyreállítás, élettelen természeti értékek védelme, vonalas létesítmények természetkárosító hatásának mérséklése” című pályázati konstrukciója, melynek alapvető célja, hogy:

  • Megóvja, illetve javítsa védett természeti területek, Natura 2000 területek és élőhelyek, a védett élettelen természeti értékek kedvező természeti állapotát, valamint a hazai védett és közösségi jelentőségű fajokat védje és élőhelyüket biztosítsa.
  • Továbbá a védett állat- és növényfajok, életközösségek, élőhelyek és élettelen természeti értékek megőrzésére, az élőhelyek természetközeli állapotba történő visszaalakítására és újak létrehozására irányuló beruházások megvalósuljanak.

2011-ben Szarvas Város Önkormányzata, Békésszentandrás Nagyközség Önkormányzata és a Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóság közösen fogalmazták meg azon a célkitűzéseiket, melyeket a Szarvas-Békésszentandrási holtág élőhelyeinek védelme érdekében konzorciumban, pályázati keretek között szándékoznak megvalósítani.

A tervezett projekt beavatkozási és célterületei Szarvas város és Békésszentandrás települések közigazgatási területén, a Szarvas-Békésszentandrási holtág mentén találhatók.

A projekttől elvárt eredmények:

  • A vízi ökoszisztéma önszabályzó-önfenntartó folyamatainak erősödése,
  • A holtág ökológiai stabilitásának növekedése,
  • Fenntartható vízminőség javulás, biológiailag tiszta víz állapot elérése,
  • A tájidegen, özöngyom fásszárúak élőhelyi nyomásának csökkentése,
  • Természetes élőhely- és fajgazdagság elérése,
  • Védett és közösségi jelentőségű fajok valamint élőhelyek megőrzése,
  • Önfenntartó őshonos halfauna kialakulása,
  • Tájesztétikai érték emelése,
  • A környezettudatosság kialakítása, elmélyítése,
  • A helyi közösségek részvételének növekedése a természeti környezet védelmében,
  • Megoldási lehetőségek felmutatása más önkormányzatok, közösségek számára.

A projekt számszerűsíthető eredményei:

  • A 207 ha felületű, átlagosan 3 méter mélységű természetszerű víztér ökológia - állapotának fenntartható javulása,
  • 1416 m hosszan lokális feliszapolódás megszüntetése,
  • 9 beavatkozási területen, összesen 9630 m2-en tájidegen fásszárúak eltávolítása,
  • 8 beavatkozási területen, összesen 11 570 m2 nagyságban, 31 öblözet kialakítása
  • 1 beavatkozási területen 250 méter hosszan 6 db süllőfészek kihelyezése
  • 3 beavatkozási területen 1-1 tájékoztató tábla kihelyezése
  • 7 db szivornya felújítása
  • 1 db új szivornya kiépítése
  • 1 db uszadékfogó kiépítése
  • 1 célterületen bemutatáshoz szükséges infrastruktúra kiépítése
  • Szemléletformálás eszközeként film készítése (1db)
  • Szemléletformálás eszközeként színes tájékoztató kiadványok készítése (1800 db)
  • Szemléletformálás eszközeként foglalkozató füzetek készítése (1800 db)
  • Szemléletformálás eszközeként fali naptár készítése (8800 db)
  • Élőhely helyreállításával, fejlesztésével érintett terület nagysága: 209,8993 ha, ebből célterület: 207 ha,
  • Elérésének időpontja: 2015. június 30.

A projekt hosszú távú fenntarthatósága, annak garanciái:

Az eredmények környezeti fenntarthatóságát az ökológiai szempontoknak a tervezéstől a végrehajtásig, a teljes projekt-ciklus során történő figyelembe vétele biztosítja.

A beavatkozások megtervezésekor a konzorcium szem előtt tartotta a holisztikus megközelítés elvét, amely rendszerszemlélettel közelíti meg a megoldásra váró feladatot: figyelembe veszi a rendszer tagjainak egymásra való kölcsönhatását, hiszen a rendszer minden eleme kihat a másikra. Egy rendszer nem független a környezetétől, azzal kölcsönösen függő viszonyban van. Éppen ezért a tervezés alatt nem tekinthettünk el az antropogén-, a környezeti és a vízgazdálkodási szempontoktól sem. Alapvető célkitűzés a megfelelő minőségű, természetes víztest elérése, biztosítva annak öntisztulását, a biológiai diverzitás minél szélesebb körben való képviseletét, ugyanakkor megfelelni a lakosság elvárásainak is.

Az egyes elemek pénzügyi, gazdasági fenntarthatósága a konzorcium tagjainak költségvetése révén is biztosított, de a természetvédelmi, ökológiai elvek figyelembe vételével a kialakításra kerülő rendszer minimális ráfordítás révén, a szennyező források minimálisra csökkentése mellett képes a hosszú távú ön-fenntartásra.